2016. augusztus 27., szombat

Las Puertas II. évad 14. Rész

Cris

  Idegesen lépkedtem a folyosón, ami a már ismert kórteremhez vezetett. Két hete, hogy Nico balesetet szenvedett. Ana azóta őrizte a fia ágyát, és szinte csak fürdeni és enni állt fel mellőle. Hiába próbáltunk beszélni a fejével többen is - Iker, Marcelo, Sara, sőt még anya is - hajthatatlan maradt. Minden áldott nap mesélt a kicsinek, beszélt hozzá, mert meggyőződése volt, hogy Nicola mindent ért és hall, hiába van kómában. Egy idő után beletörődtünk és hagytuk, hogy azt tegye, amit akar.
 - Bocsánat - morogtam, miközben sietségemben neki mentem egy, a folyosón tébláboló alaknak.
 - Semmi gond. - Jött a válasz a férfitől, aki aztán hitetlenkedve ejtette ki a nevemet a száján. - Cristiano Ronaldo?
 - Nézze sajnálom, de most nincs se kedvem, se időm autogramot adni. - Szabadkoztam felé fordulva, de csodálkozva láttam, hogy kezeit felemelve jelezte, semmi ilyen nem volt szándékában. Aggódva pislogtam felé. Más se hiányzott volna, mint egy mitugrász firkász. Most nagyon nem lett volna jó, ha kirobban a médiacirkusz miattunk. Így is rengeteg pénzbe és energiába telt, hogy távol tartsuk az újságírókat Anától és a családunktól. - Mit akar?
 - Először is bemutatkozni - nézett rám a hideg kék szemeivel, amik furcsán ismerősnek tűntek, de egészen addig nem tudtam hova tenni, míg meg nem mondta a nevét. - Rami, Rami Raikkönen - nyújtotta felém a kezét, amit szájhúzással, de elfogadtam.
 - Úgy, szóval a nagy Raikkönen a testvérét küldi maga helyett? - bukott ki belőlem keserűen.
 - Nem tudja, hogy itt vagyok - sóhajtott fel a férfi, akinek az arcán átsuhanó fájdalom egy pillanatra szánakozást váltott ki belőlem, de csak addig, míg eszembe nem jutott, hogy mit tett a finn. A legnagyobb szarban hagyta itt Anabellt és a saját fiát. A gondolattól még a gyomrom is felfordult és a keserű epe marni kezdte a torkomat.
 - Akkor mégis mit akar?
 - Mi csak tegnap tudtuk meg, hogy mi történt - sütötte le a szemeit szomorúan. - Mark tegnap hívott fel, miután Kimi...
 - Ne! Nem akarom tudni, hogy mit csinált az a szemét! Ő a mi szemünkben halott! - emeltem fel a hangomat és az előttem állóra vetítettem ki az összes gyűlöletemet, amit a pilóta érdemelt volna.
 - Tudom, hogy nem éppen a legjobban viselkedett...
 - Nem a legjobban? - pislogtam Ramira, mint egy elmebetegre. - Itt hagyta Anát és Nicot. Egy szó nélkül lelépett - fakadtam ki dühösen.
 - Hagy magyarázzam meg! - szorult ökölbe a keze, ami azt jelezte, hogy ő is kezd kijönni a béketűrésből.
 - Mi van, ha nem akarom hallani?
 - Addig nem megyek el innen, míg te, vagy Ana meg nem hallgattok! - tért át a tegezésre.
Mivel nem akartam, hogy bármi is felkavarja Bell lelkivilágát, beleegyezően bólintottam.
 - Két percet kapsz.
 - Köszönöm. - Ereszkedett meg a válla a megkönnyebbüléstől. - Mint mondtam, Mark csak tegnap hívott fel minket, hogy mi történt. Azonnal gépre ültem és most itt vagyok...
 - De miért te, és miért nem a testvéred? - kotyogtam bele, nem túl udvariasan.
 - Mert... Mert Kimi nincs olyan állapotban - hajtotta le a fejét csüggedten.
 - Ezt hogy érted?
 - Azóta részeg, mióta eljött innen - vallotta be az igazságot Rami. - Mark szerint teljesen beszámíthatatlan lett. Ahogy felébred, iszik. Egészen addig, míg teljesen ki nem üti magát, pedig hidd el, nem kevés pia kell hozzá. Szétverte a szállodai szobáját, nem jelentkezett be a csapatánál...
 - Ne haragudj, de mi közöm nekem ehhez?
 - Hát nem érted? - kiáltott fel kétségbeesetten a finn.
 - Nem.
 - Annyira kiborult attól, hogy elveszti a fiát, hogy már semmi az égvilágon nem érdekli. Talán... - nézett rám könyörögve. - Talán te tudnál vele beszélni. Ránk nem hallgat, de te... Te ott vagy Ana mellett és...
 - Mi? - esett le a tantusz. - Azt akarod ezzel mondani, hogy ÉN beszéljek a fejével? És mond csak, miért is lenne az jó nekem? - tettem karba a kezeimet várakozón.
 - Nem tudom - halkult el a hangja, de mégis minden benne dúló érzelem kihallatszódott belőle. Az aggódás, a szeretet, amit a testvére iránt érzett, és a félelem, hogy nem tud tenni semmit érte. Hiába próbáltam megmakacsolni magam, nem ment, hiszen nekem is vannak testvéreim és én is mindent elkövetnék annak érdekében, hogy segíthessek rajtuk.
 - Van valami ötleted? - sóhajtottam fel lemondóan.
 - Tényleg segítenél?
 - Nem baszd meg, csak a számat jártatom! - forgattam meg a szemeimet.
 - Oké, nem kell mindjárt lenyelni - húzta halvány mosolyra a száját. Komolyan, ha nem Raikönnen lenne, egész megkedvelném a srácot. - Talán eljöhetnél és beszélhetnél vele...
 - Szerinted meghallgatna vagy egyáltalán szóba állna velem?
 - Passz - vonta meg a vállait. - Azt se tudom, hogy emlékszik-e rá, hogy ottjártam - komorult el hirtelen. - Meg... Megkérdezhetem, hogy Nico hogy van? - váltott hirtelen témát.
 - Változatlanul - válaszoltam az igazsághoz hűen.
 - És Ana? Hogy viseli?
 - Gondolom nem kell bemutatnom, milyen makacs. Mióta az öcséd lelépett, olyan, mint egy élő halott. Csak többszöri unszolásra eszik és iszik. Képes lenne napokig csak ülni és mesélni a kicsinek.
 - És Lina?
 - Magába zárkózott. Szinte alig beszél. Molly, Juni és az anyám próbálják felvidítani, nem túl nagy sikerrel. Szerintem csak akkor lesz jobban, ha Nico állapota is javul.
 - Van rá esély? - csillant fel a finn szeme. Nem tudom, mit mondott neki a testvére, vagy annak az edzője, de ahogy elnéztem az arcát, semmi jót.
 - A doki elmagyarázta, hogy már az is biztató, hogy nem romlott az állapota. A törései szépen gyógyulnak, de valamiért nem akar felkelni. Nem tudjuk, hogy mi történik a kis fejében, ami blokkolja az ébredést.
 - Istenem - sóhajtott fel Rami szomorúan. - Pedig olyan kicsi még.
 - Igen - bólintottam. - Értelmetlen ez az egész, ami történt vele.
Percekig álltunk a folyosó falának dőlve, egymás mellett, mint két jó barát, akik éppen buszra várnak. Néztük a kórtermekbe ki-be siető nővéreket, orvosokat.
 - Khm, mikor - köszörülte meg a torkát végül a finn -, szóval mikor lenne időd beszélni az idióta öcsémmel?
 Elgondolkodva néztem végig a reménykedve mustráló férfi arcán. Már nem tűnt olyan jó ötletnek, hogy találkozzak a pilótával, de nem akartam lelombozni az aggódó testvért, így minél gyorsabban túl akartam lenni a dolgon.
 - Akár most is, csak felejtsük már el a nagy Icemant! - ejtettem ki gúnyolódva a finn becenevét, majd hátra se nézve, elindultam a mélygarázsba az autómhoz.

13 megjegyzés:

  1. Egész pénteken és ma ezt a részt vártam, és nem csalódtam!!! Ismét nagyon jó lett, várom a folytatást <3 <3 <3 Hajrá Cris <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Petra!
      Örülök, hogy tetszett és nagyon sajnálom, hogy késtem vele. :(
      Millió puszi és nagy ölelés: Dolores <3 <3 <3

      Törlés
  2. Szia Dolores!

    Azt a jégvilágba borúlt, kutyahideg mindenségit!

    Kimi...ez a megoldás most komolyan...én értem a fájdalamdat a feldúltságodat - mellesleg most én is feldult lettem!-...de nehogy már Te vidd azt a rodhaatt gyümölcsökkel teli komposzáló autót....nem te vezeted most az elsőbbségi listát...
    Másnak is fáj..hideg fejű öregapám....
    Menj..a fiad csak rád vár...lehet - sőt biztos-, hogy az esélyei is jobbak lennének..., hiszen TEGED- látott meg--legalább is azt hitte, hogy téged lát azért történt ami t9örtént..bnem nem hibáztatni akarlak férre ne érts...vereted te magadat eléggé..., hanem azt magyarázom, hogy pont ezért lenne jó, hogy ha bemennél....mert hallaná a hangod...tudná hogy ott vagy..Téged akart látni és ha most érezné a jelenlétedet akkor sokat lökne ez a latba-...
    Jaj, és Anaról nem is beszélve...már multkor ecseteltem de csúnyán otthagytad..szép kis barackpálinkában bűzlő alak vagy.... szedd össze magad és irány a családod!
    jaj és vigyázz, mert Cristől lehet, hogy kapsz egy jobb egyenest.-..., de ha Tőle nem akkor majd tőlem..., ja és Linához is látogass el...., Neki is jót tenne az az arogáns képed :) Birlak ám.., de most nagyon kihúztad a dugót a Dunából...

    Cris....nem vagy semmi ezt eddig is tudtuk...
    Imádtam a párbeszédeket Cris és Rami között és a köztes gondolatokat amik Cris agyában lezajlottak. Imádtam ahogyan érzékeltetted azt a bizonyos mérleget....menne is beszélni Kimivel mert átérzi Rami helyzetét...viszont valahol joggal dühös Kimire...és ezeket pozitív - negatív-ellene-mellette érveket, érzéseket remekül érzékeltetted!

    Imádtam!
    Köszönöm szépen, hogy ezt a részt is olvashattam!

    További szép hétvégét!

    Puszi
    BezTina

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia Tina!

      Most komolyan erre mit lehet írni? Itt ülök a gép előtt és vigyorgok, mint a tejbetök. Lexy meg a másik fele, aki hangosan röhögve olvasta fel nekem a kedvenc sorait, ami kb. az egész hozzászólásod. :D Azt üzeni, hogy elmebeteg vagy, de így imád és én is.

      Nem ismerlek, de tuti nagyon szórakoztató csajszi lehetsz. :)

      Komolyan, minden héten tűkön ülve várom a kommentjeidet. :D
      Feldobod a napjaimat amikor olvasom őket. :)

      Különösen örülök annak, hogy sikerült kihámoznod Cris és Rami beszélgetésének a lényegét. Igen, tökéletesen látod a Ronáldoban dúló kettős érzelmeket.
      Tudom, hogy nem volt egy izgalmas és hosszú rész, de ez kellett ahhoz, hogy a következő fejezeteket megértsétek majd. :)

      Nekem megtiszteltetés, hogy olvasol. <3

      Neked is további szép hétvégét!

      Millió puszi és hatalmas ölelés:
      Dolores <3 <3 <3 <3 <3 <3 <3

      Törlés
    2. Dolores!...öhöm...köszönöm :D
      Lexy én pedig imádom olvasni a Forza Milan-os "felháborodós" kommetjeidet. Őrült? igen ezt már a hangok is megmondták..., még Ők is ellenem vannak.., na meg a zubbony amit már nem egyszer akartak rám aggasztani...na és képzeljétek kiskoromban sem volt ám másképp..születésemkor az orvos egyből vitt a katonaságba..engem használtak riasztó fegyvernek :D A leghatásosabb riogató gép voltam..-na és itt még egoztam is- nem is lenne gond, ha tudnám mit jelent a szó..ja talán azt amit csináltam..oké ebbe nem keveredek bele...ehhez túl agyhibban vagyok :)
      Ha, itt valaki köszönettel tartozik az csak is én vagyok :)
      Én is imádlak benneteket!
      Teletabis nagy ölelés!
      Puszi <3 <3

      Törlés
    3. <3 <3 <3 <3 <3 <3 <3 <3 <3 <3 <3 <3 <3 <3 <3 <3 <3 <3 <3 <3 <3 <3 <3 <3 <3 <3 <3 <3 <3 <3
      Ezt pedig Lexy küldi: <3 <3 <3 <3 <3 <3 <3 <3

      Törlés
    4. Mi az, hogy csak ennyit? Lola.... Cöh.. Így bízzon meg az ember a barátjában. :P
      BezTina! Élvezet olvasni a kommentjeidet :D Lolával azonnal szól, ha írtál és együtt olvassuk el mindig. A "káromkodásaidat" tanítani lehetne :'D Az a bizonyos zubbony pedig..! Rám egyszer rakták rám, de akkor orral kezdtem el begépelni a fejezeteimet... Szóval lehetetlenség megállítani engem :D Azthiszem, csak ennyit akartam írni :3
      *Hugs* ^_^ <3

      Törlés
    5. Van egy jó ötletem. Legközelebb megkérem a gondozókat, hogy kössék össze a zubbonyaitokat aztán irány a medence. :D

      Törlés
    6. Lexy...Hidba megyek Tőled :)
      <3
      Dolores..szuper ötlet :D
      Majd egy delfin vinnyogassal megretgetjük a hullamokat - îgy sikerül elkerülni, higy a mélyére merüljünk- fujunk légbuborékot és csapatunk egy vizi bulit :D
      Köppenyes tánc na?
      Zakkantak parôdiája?
      :D

      Tanîtani Lexy?
      Szerintem mindenki önként jelentkezne a nyugi házba csakhogy távol legyen tőlem meg a lehetetlen zümmögésemtől :)

      Hatalmas ölelés mindkettőtöknek!

      Törlés
  3. Szia! Nem jutok szóhoz!WOW,az igen Cris mibe eggyezett bele!!Csak így tovább!És Nico gyors gyógyuljon meg! :)))

    VálaszTörlés
  4. Szioka!

    1 hatalmas elnézést hogy még csak most olvastam kurv@ jo lett *0*
    2 huu szinte szóhoz se jutok nem gondoltam volna Kimiről hogy csak úgy ott hagyja a komába esett fiát és az állítólagos szerelmét összetörve. Pedig már azt hittem ez a baleset összehozza őket 😢 de mint mindig megint nem az lett amire számítottam xD de akkor is jo lett. Kíváncsi vagyok mi lesz majd mikor beszélni fognak Chrissel. Hogy a két kiskakas összecsap-e vagy értelmesen tudnak beszélni mondjuk amilyen forró fejűek az elsőre tippelek.
    3. Ananak most nagyon áttudom érezni a fájdalmát valamint a kis Linának is az hogy elveszíthetik Nicót hatalmas lelkitrauma lehet mindkettőjüknek. Anának mert a fia Linának pedig a bátyja aki mellette volt mióta csak megszülettek aki felsegitette ha elesett és aki megmutatta neki hogy az apjuk nem is akkora szörnyeteg mint hitte.
    Végezetül csak annyit hogy várom a következő csodálatos fejezetet!

    Sok puszi és hatalmas ölelés: Fallen Angel :3 <3 :*

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Angel!

      Nagyon köszönöm, hogy írtál és baromira örülök, hogy megint itt vagy velünk. :D

      Ne kérj bocsánatot azért, mert csak most olvastad el a részt. Én annak is örülök, hogy egyáltalán megtetted. :D

      Minden amit leírtál teljesen igaz. Szerintem mindenki csalódott egy kicsit Kimiben.

      A folytatásban majd kiderül, hogy hogyan végződik a "két kiskakas" találkozása. ;)

      Még egyszer köszönöm, hogy írtál.

      Millió puszi: Dolores <3 <3 <3 3 <3 <3 <3

      Törlés