2017. március 17., péntek

Las Puertas II. évad 22. rész

Ana

   A mosogató felett bámultam ki az ablakon, szemeimet a természet sokszínűségén legeltetve. Két napja összezárva éltem a pilótával és ez abszolút nem tett jót a hormonjaimnak. Hiába beszéltem esténként Crissel és a gyerekekkel, a nap többi részében Kimi közelségének túlélése vette el az összes energiámat. Néha úgy éreztem, nem bírom tovább. A rég elfeledett képek egyre sűrűbben villantak be elém.

 "- Gyere vissza az ágyba gyönyörűm! - suttogta a fülembe, mögém lépve miközben karjai csapdájába zárt és a frászt hozta rám. Izmos mellkasa a hátamhoz simult, bennem pedig apró remegések indultak útnak.
 - Mennem kéne, mert a felügyelők estére bezárják a nagykaput - próbáltam kikerülni a teste vonzásából amit persze most is csak egy melegítő nadrág takart. Mellkasa egy vonalba került az arcommal és én akaratlanul is beszívtam a férfias illatot ami körül lengte őt. Térdeim elgyengültek az érzéstől ami végig rohant a testemen. Szemeimet lehunyva próbáltam újra erőre kapni és elszakadni tőle.
- Kiscica - becézett rekedten miközben kezei közé vette az arcomat és hüvelykujja lágy érintésével simogatta az ajkaimat. Bizsergő érzés áradt szét bennem, elkövettem azt a hibát, hogy tekintetemet felvezettem az arcára és abban a pillanatban elvesztem a jégkék szemekben amik szinte megbabonáztak. - Anabell - szólított újra. Forró lehelete végig perzselte a számat. Olyan volt, mintha engedélyt kérne és én a hallgatásommal megadtam neki. Apró kis nyögés szakadt fel a torkomból ahogy megéreztem az ajkait az enyémeken. Heves, érzéki csókokkal bombázta a számat majd mikor nem ütközött ellenállásba, nyelvével beljebb hatolt. Az érzés teljesen ledöbbentett. Minden idegvégződésem reagált rá. Már nem voltam ura a testemnek, Kimi átvette felettem az irányítást. Kezét a tarkómra csúsztatta és ujjait a tincseim közé fúrta, míg másik kezével magához szorított. Egy percig sem kellett kételkednem a vágyában, hiszen keménysége minden szónál többet mondott.
 - Istenem - szakadt fel rekedten a torkából. - Teljesen elveszed az eszem Kiscica.
 - Kimi - fektettem mindkét tenyeremet csupasz mellkasára miközben megpróbáltam megőrizni a józan eszemet és a szívemet amit már réges-régen az előttem tornyosuló férfi birtokolt.
 - Csshh, csak élvezd - hajtotta le a fejét a nyakamhoz. Orrával végig simított rajta, majd ajkai is bejárták ugyanazt az útvonalat. Önkéntelen sóhaj szaladt ki a számon miközben szemeim újra lecsukódtak."

 - Ana? - szólított újra a hang amitől megborzongtam. Hiperventillálva fordultam az ajtóban álló felé. - Valami baj van? - kérdezte miközben tekintetét végig járatta rajtam.
 - Nem. Miért? - ráztam meg elpirulva a fejemet, hogy kitisztítsam a gondolataimat.
 - Többször is szóltam, de olyan volt, mintha nem is itt lennél - nézett még mindig merően, mintha olvasni tudna a gondolataimban. Elpirulva sütöttem le a szemeimet.
 - Csak..csak a gyerekeimre gondoltam - füllentettem.
 - Gyerekeinkre - javított ki összeráncolt homlokkal. - Mikor fogadod el végre, hogy ők az enyémek is?
 - Tudod jól, hogy már elfogadtam - csattantam fel, frusztráltan a gyanúsítástól.
 - Nem - lépett közelebb hozzám. - Lehet, hogy azt hiszed megtörtént, de látom rajtad, hogy ez nem így van. Még mindig megpróbálsz úgy kezelni, mintha  csak egy régen látott ismerős lennék...
 - Mert az is vagy! - tört ki belőlem. - Nézd, én nem tudom neked megadni amit szeretnél... - sóhajtottam fel bosszúsan.
 - Még mindig nem érted? - nevetett fel cinikusan majd lépésről lépésre közelebb jött hozzám. - Úgy látszik nem voltam elég világos - vette a kezei közé az arcomat miközben pillantásával fogva tartott. - Te az enyém vagy és kész! Soha nem lehetsz azé az idióta portugálé. Se te, se a gyerekek!

Kimi

  Riadt tekintetével egy őzikére hasonlított. Szavaim az elevenébe találtak. Mielőtt meggondolhattam volna, magamhoz rántottam és számat az övére szorítottam. Éreztem ahogy megfeszül a karjaimban, de nem engedtem el. Nyelvem követelőzve jutott be édes ajkai közé és vette birtokba a száját. Ahogy ez megtörtént, Ana teste elernyedt, karjai felemelkedtek, majd ujjaival a hajamba túrt. Elégedett morgással nyugtáztam a tettét. Egyre hevesebben csókoltam és ő egyre hevesebben reagált rám. Levegőért kapkodva szakítottam el magam az ajkaitól, hogy a fülétől kezdve a kulcscsontjáig végig hintsem apró csókokkal a selymes bőrét. Nyelvemmel fényes utat húztam egészen a mellkasáig ahonnan nem tudtam tovább érezni őt az inge miatt. Bosszúsan nyúltam a gombokhoz, de annyira aprók voltak, hogy türelmetlenségemben egyszerűen szétszakítottam az anyagot. 
 - Kims - nyögött fel meglepődve és talán kicsit ijedten is. Hogy elhallgattassam, ajkaimat az elém táruló halmokra szorítottam. Ujjaim gyakorlott mozdulattal távolították el róla a maradék csipkés anyagot.
 - Kaunis (gyönyörű vagy) - nyaltam végig az apróra zsugorodott mellbimbón, majd az egészet a számba véve kiélveztem az ízét. 
Ana homorítva ajánlotta fel magát nekem. Ujjai még mindig a hajamba markolva pihentek, de most erőteljesen szorított magához. Egyik kezem az éppen szopogatott mellét gyúrta, míg a másik felfedező útra indult a tréning alsója alá. Óvatosan lejjebb toltam a nadrágot.
 - Ezt nem lenne sza-aaah.... - sóhajtott fel mikor félretoltam az utamat álló anyagot és ujjammal végig simítottam nedves ölén. 
 - De igen - öleltem át a derekát egy kézzel, ajkaimmal fogságba ejtve az övét, miközben ujjaimmal elmerültem az édes forróságában. Lehunyt pillái meg-megrebbentek az élvezettől. Annyira kibaszottul gyönyörű volt, hogy majdnem a gatyámba élveztem már csak a látványától is. 
 - Kims - rebegte élvezettől csöpögő hangon, majd megfeszült és legnagyobb örömömre egy csodálatos orgazmussal ajándékozott meg. 
Nem tudtam tovább türtőztetni magam, így felültettem a konyhapultra és nadrágomat lehúzva azonnal belé csúsztattam magam. 
 - Dear God!(Édes Istenem!) - nyögtem fel a forróságát megérezve magam körül. - Kibaszott szűk vagy Szerelmem! 
Először lassú, megfontolt mozdulatokkal merültem el benne, de aztán megéreztem az összehúzódásait amik a következő orgazmus jelei voltak, így gyorsabban és mélyebben kezdtem lökni. 
 - Kimi - karolta át a nyakamat, szemeit az enyémekbe mélyesztve könyörgött az enyhülésért.
 - Tudom Kicsim - lihegtem - én is mindjárt...
Nem tudtam befejezni a mondatot. A gerincemen végig futó zsibbadás olyan erővel robbant ki belőlem, hogy felkiáltottam. Számat Ana nyakára szorítva élveztem el miközben éreztem ahogy körmeit a hátamba vájva ő is követett a csillagok közé. 
Percekbe telt, mire újból lassabban vert a szívem. Arcomat felemelve felnéztem Bellre. 
 - Kicsim - szorult el a szívem a látványtól. - Ne sírj! Kérlek - simítottam végig az arcán.
 - Engedj! - könyörgött szívet tépő zokogással.
 - Nem - öleltem magamhoz, hogy megnyugtassam, persze sikertelenül. - Ana, kérlek ne csináld ezt - esdekeltem. - Csodálatos voltál. Olyan régóta vágytam már erre - szakadt ki belőlem a vallomás. 
 - De nekem ezt nem.. nem lett volna szabad - rázta meg a fejét.
 - Miért? - értetlenkedtem az előbb átéltek után még mindig ködös aggyal.
 - Hát nem érted? Megcsaltam Crist! - kiáltotta el magát majd lecsúszott a pultról és elrohant. Döbbenten meredtem utána. Valahogy eszembe se jutott az az átkozott portugál. Kedvem azonnal a béka segge alá süllyedt. Az előbbi eufórikus hangulatot felváltotta a harag. 
 - Vittu perkele! Ezt nem hiszem el! - csaptam ököllel a pultra, ami hangos döngéssel válaszolt a hideg és néma konyhámban.

14 megjegyzés:

  1. Szoa Dolores!

    Csodás rész volt!

    Van egy olyan érzésem, hogy ha Ana vissza megy Cris szavak nêlkül is ráfog jönni...Anna viselkedesebol-reakcioibol-lathato belso vivodasabol-hogy mikent mondja el neki...
    Mert szerintem nem kerdes hogy elakarja mindani hiszen tulon tul lelki ismeretes asszony, nem beszélve arrôl, hogy szive s lelke is egyarant Kimihez huz.

    Kiváncsian várom a következő részt!
    Nagyon szépen köszönöm, hogy ezt a rêszt is olvashattam!

    Szép hétvégét!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves BezTina!

      Én köszönöm, hogy a hatalmas kihagyásaim ellenére is itt vagy és írsz. <3 <3 <3

      Igen, jól látod Ana belsőharcot vív magával, hogy a két férfi közül mégis melyik mellett lehet teljes az élete.

      Úgy számolom, hogy kb. még két rész és végére érek a történetnek, így tényleg egész hamar ki fog derülni, hogy mi lesz. :D

      Még egyszer nagyon köszönöm, hogy írtál.

      Neked is szép hétvégét!

      Millió puszi és hatalmas ölelés: Dolores <3 <3 <3 <3 <3 <3 3

      Törlés
  2. Kimiii Kimiii Kimiii aaaaaa ezazz <333 Nagyon varom a következő reszt, Anat úgy ismerem, hogy tuti bevallja Crisnek, és remelem végre rájön hogy boldog lehet Kimivel *-*
    Nagyon varom a következő reszt, siess vele <333

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen a lelkesedésedet. Jó olvasni, hogy még itt vagytok velem.
      <3 <3 <3

      Törlés
  3. Teee!!TEEEEEEEE!!!!!!! ***beteg fej***
    Nehmm,nehmm!Ez olyan megható,annyira hiányzott innét ez a rész,de KIMI?! Miért Ő? Miért pont most? Mégis minek kell ő ide? Hmmm?!!Szegény Cris mind a két részben ő húzta a rövidebbet :( Ez elszomorít.
    De,ez a gyerek mit képzel magáról,hogy ilyet csinál Anaval?Komolyan írom,most jól megrugdosnám!
    Várom a következő részt! <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Hanna!
      Imádlak! :D :D :D
      <3 <3 <3 <3 <3 <3 <3 <3 <3 <3

      Törlés
  4. Csak Kimi játszik *-* Nagyon jó rész volt, bár kicsit rövid :( Minél elöbb folytasd kérlek*-* És maradjon csak szépen Kimivel. Ő a gyerekei apja. Crissel meg lehetnek barátok. Ennyi. :) Puszi

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Névtelen!
      Te aztán gyorsan lezártad. :DDD
      <3 <3 <3 <3 <3 <3 <3

      Törlés
    2. Imádlak nincs mese :D <3

      Törlés
  5. Sziaa. Végre beértem a történetet és annyira jó még mindig. De tényleg eddig ez az utolsó??? Remélem hamar hozod a következő részt. 💓 sok puszi Andrea 😉

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon köszönöm a kitartásodat. :D <3
      Nemsokára hozom az új részt. :)
      Hatalmas ölelés neked! Dolores <3 <3 <3

      Törlés
  6. URAMISTEN! NEMHISZEM EL AMIT LÁTOK! A KEDVENC FOCISTÁM URAMISTEN. EGYBŐL BELESZERETTEM A BLOGODBA. JÉZUS.
    huh, annyira áradozok. Elis olvastam a bejegyzéseket.
    Az oldalamon van egy cikk, bloggerközösség néven, ha esetleg benne lennél akkor csatlakozz hozzánk :) Köszönjük:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!
      Nagyon köszönöm, hogy írtál! Örülök, hogy tetszik. :)
      Mindenképp felnézek az oldalra.

      Törlés