Kendra
Elcsigázva indultam el a szobám felé, de ahogy elnéztem, Cris sem volt jobb állapotban mellettem.
- Végre mindenki elment, vagy lefeküdt - sóhajtottam fel.
- Sose hittem volna, hogy ilyen nehéz Sergiot és Karimot ágyba dugni - nevetett fel halkan. - Sese mindenáron torreádor akart lenni, kezében egy asztalterítővel, míg Karim játszotta a bikát. Két értékes vázám bánja.
- Azért kíváncsi leszek, mit szólnak majd hozzá, ha reggel egymás mellett ébrednek? - mosolyodtam el a gondolatra. - Nem is te lettél volna, ha nem egy ágyba fekteted le őket.
- Ennyit megérdemelnek, azok után, hogy összekentek torta krémmel és le akarták rólad nyalni - morogta maga elé.
Beszélgetés közben megérkeztünk a szobámhoz, de mielőtt beléphettem volna, eltűnt a lábam alól a talaj.
- Cris - sikkantottam fel és karjaimat a nyaka köré fontam. - Mit csinálsz?
- Átviszlek a küszöbön, ahogy szokás - vigyorgott rám, majd az ajtót berúgva mögöttünk, óvatosan lerakott az ágyra. - Parancsoljon Seňora - hajolt meg előttem, mint egy lakáj.
- Köszönöm Jean! - mentem bele a játékba. - Elmehet - kászálódtam fel az ágyról. Megpróbáltam levenni magamról a ruhát, de nem ment. - Cris - pislogtam a csatárra őzikeszemekkel - segítenél? - fordultam neki háttal.
-Ezer örömmel - hallottam meg perverz hangját, majd megéreztem az ujjait a bőrömön. Beleborzongtam az érzésbe ahogy centiméterről centiméterre húzta lefelé a cipzárt. - Nagyon szép voltál benne- suttogta a nyakamba miközben én még mindig a ruha fogságában voltam. - Jó választás volt, olyan voltál, mint egy hercegnő - motyogta. Végre megéreztem, hogy enged annyit a cipzár, hogy letudjam venni a fehér csodát.
- Köszönöm - hebegtem zavartan, miközben két kézzel szorítottam elől a felső részt, nehogy leessen rólam. - Azt hiszem, lezuhanyozom - léptem el a közeléből, mert túlságosan is hatással volt rám a jelenléte. Magamhoz vettem a pizsamámat, tiszta fehérneműt és bezárkóztam a fürdőmbe. Élvezettel folyattam magamra a forró vizet, mert nagyon jólesett az elgémberedett és leizzadt testemnek. Mikor felöltöztem és visszamentem a szobámba, nem várt látvány fogadott. A portugál kigombolt ingben, meglazított nyakkendőben és vasalt öltönynadrágban szuszogott az ágyamban.
- Cris - érintettem meg óvatosan a vállát, de nem is reagált. - Cris - bökdöstem meg erőteljesebben.
- Hm? - morogta, de a szemei csukva maradtak.
- Menj a szobádba - kértem.
- Miért? - kérdezte vontatottan.
- Mert ez az én szobám és ha reggel meglátnak, hogy innen mész ki, rosszra fognak gondolni.
- Szerintem meg akkor fognak rosszra gondolni, ha külön töltjük a nászéjszakánkat - mondta halkan, még mindig lehunyt szemekkel.
Nem tudtam vele vitatkozni, mert igaza volt. Mi, mások szemében házasok vagyunk és nagyon hülyén venné ki magát, ha külön töltenénk az első éjszakánkat. Nagyon kevesen voltak beavatva a tervbe, ezért nem lenne jó, ha valakinek feltűnne, hogy valami nem stimmel.
- Akkor maradj - adtam be a derekamat -, de legalább vetkőzz le!
- Nincs erőm - nyafogta, mint egy kisgyerek.
- Jaj már - forgattam meg a szemeimet. Fölé hajoltam és kigomboltam az ingét, kikötöttem a nyakkendőjét, majd lehúztam róla a nadrágját is. Nagyot nyeltem, mikor megakadt a szemem a fekete boxerján. Zavartan kaptam el róla a tekintetemet és teljesen belepirultam a látványba.
- Sokkal jössz már nekem - szűrtem a szavakat a fogaim közt az eközben már hangosan szuszogó focistának. Mikor végre kész voltam a vetkőztetéssel, betakartam, majd én is bebújtam mellé. Furcsa érzés volt, hogy nem egyedül voltam az ágyamban. Megdermedtem mikor Cris oldalra fordult, kezével kitapogatta, hol vagyok és hozzám bújt. Izmos mellkasa neki nyomódott a hátamnak, keze a derekamat ölelte, míg egyik lábát becsúsztatta az enyémek közé. Nagyon kényelmes volt, mégis zavarban voltam az intim helyzettől. Gondolataim teljesen összekuszálódtak, mikor Cris minden lélegzetvétele a nyakamon lévő pihéket borzolta. Testem önkéntelen sóhajjal válaszolt az ingerre. Csukott szemmel élveztem a portugál közelségét, orromba kúszó férfias illatát. Mélyeket lélegeztem belőle, és észre se vettem, hogy elaludtam az ölelő karok között.
Haliiiii:D
VálaszTörlésJaaaaaaaj, nagyon imádtaaaam :DDD ez a kedvencem a történeteid közül, és nagyonnagyonnagyonnagyonnagyon siess veleeee, léééccci :DDD
u.i.:bocsi a kicsit értelmetlen kommentért, de azt írtam amit éreztem :DD
Szia!
VálaszTörlésTényleg azt érzem, hogy mindig az a kedvenc történetem tőled, amit éppen olvasok, de az igazság az, ha választanom kellene valószínű, hogy ez lenne az. De szerencsére nem kell. Azt hiszem, hogy a "meséid" hangulata és a szereplők jellemformálása tetszik a legjobban, na és persze a sztorik, amiket kitalálsz! További sok ötletet!
Várom a folytatást!
Üdv.: Gizi