Elég szoros volt a meccs, de azért sikerült a fiúknak 3-2-re megnyerniük. Nando gyönyörű gólt lőtt, míg Oscar és David is betalált a mi csapatunkból. Az ellenfél játékosai közül, Negredo és Jesus lőtt gólt. Miután Jes belőtte, gólörömében megcsókolta a már nem létező gyűrűjét és felmutatott a VIP páholyra, ahol ültünk.
- Ez megőrült - suttogtam elhűlve. Oli vigyorogva nézett rám.
- Neked ajánlotta.
- Vettem észre - morogtam az orrom alatt, mert a riporterek mind arra fordultak, amerre az őrült exem mutatott. - Én ezt nem akarom - álltam fel a helyemről és behúzódtam a folyosó jótékony homályában. Már csak öt perc volt a meccsből, így inkább a bent található fotelek egyikébe helyeztem magam kényelembe és a telefonom kezdtem babrálni, mikor SMS-em érkezett.
- Jól nézel ki abban a kötött ruhában.
Elcsodálkoztam a kapus üzenetén, majd visszaírtam.
- Honnan tudod, hogy mi van rajtam? - értetlenkedtem. Nem kellett sokat várnom, már jött is a válasz.
- Ma nincs edzés, így tv-t néztünk Sarával, mikor megláttuk, hogy Jesus neked ajánlja a gólját. Minden rendben?
Tudtam, hogy mire érti, de nem akartam neki válaszolni, így figyelmen kívül hagytam a kérdését.
- Jól vagytok? Mi az, hogy ma nincs edzés? Nagyon lógós csapat lettetek, mióta a Mister eljött. :)
- Hahaha - jött a válasz. - Nem vagy vicces. Mi jól vagyunk, és mivel a héten nyertünk a Bilbao ellen, ezért szabadnapot kaptunk mára.
- Gratulálok a győzelemhez! Most mennem kell, mert vége a meccsnek és ezek a fiúk is szeretik a meglepetéseket. :D - utaltam a Madridban eltöltött időre.
- Mindenkinek hiányzol, Tündérke - jött még az utolsó SMS, ami szíven ütött, hiszen ők is hiányoztak nekem. Hiába volt velem mindenki kedves, hiába fogadtak be a fiúk, mégiscsak Madrid volt az igazi otthonom.
Felkaptam a fejem, mikor meghallottam a csapat nevetgélését. Oli is ideért végre mellém, így együtt nézhettük, ahogy Nandoék énekelve, táncolva, hülyéskedve, elmentek zuhanyozni. Nino mielőtt lelépett volna, magához rántotta Olit és megcsókolta. Olyan heves volt, hogy nem győztem jobbra - balra fordulni, hogy ne lássam őket. Végül nem bírtam és beszóltam nekik.
- Fiatalok, ne itt essetek egymásnak, mert itt kiéhezett állapotos nők is vannak - mutattam magamra, mire Nando végre elengedte Olit.
- Te ne beszélj - fenyegetett meg játékosan. - Kinek is ajánlotta a gólját Jes?
Éreztem, hogy az arcom pipacsvörössé válik.
- Erről még beszélünk - nézett rám tettetett szigorúsággal, mire szépen pislogtam rá.
- Igenis, Apa! - mondtam neki nyafogva, hogy értse, vettem a lapot.
Rám nézett, majd vigyorogva eltűnt az öltözőjükben.
Iker
- Mondtam neked, hogy furcsa a Kölyök - lépett be az öltözőbe köszönés nélkül Sergio és egy újságot dobott mellém a padra. - Nem hiszem el, hogy nem mondta el nekem - dohogott tovább, míg én kezembe vettem a lapot, melynek címlapján, Corina és Jes ölelkeztek.
" Újra együtt az álompár?
Szemfüles fotóriporterünk kapta lencsevégre, Corina Navast és
Jesus Navast, amint Londonban a Chelsea - Man.City meccs
előtt összebújva, mosolyogva beszélgettek. Tavaly szeptemberben
még válásukról tudósítottunk, amiben egy fiatal hölgyeknek
(Gabriella Minori) volt nagy szerepe. Akkor úgy nézet ki, hogy a
kibékíthetetlen ellentétek miatt soha nem fognak újra összejönni.
Képeink alapján talán újra egymásra találtak? Lapzártánkig
egyikük sem kívánt nyilatkozni nekünk, így csak bízhatunk benne,
hogy Spanyolország volt álompárja újra összejön. Amint többet
megtudunk a kapcsolatukról, örömmel fogjuk olvasóinkat tudósítani
róla."
Összeráncoltam a homlokom és ránéztem az ideges védőre, aki fel-alá járkált előttem.
- Elmondanád, hogy mi bajod van ezzel? - kérdeztem érdeklődve.
- Csak annyi, hogy Nando, aki állítólag a barátom, végig tudott róla, hogy hol van Corina. Arról már nem is beszélek, hogy Rinának meg elment a maradék józan esze is, ha újra Jes ágyában köt ki - mérgelődött, és nekem leesett az állam. Sergio Ramos féltékeny.
- Nem az a te bajod, hogy nem a te ágyadat választotta? - próbáltam kiugrasztani a nyulat a bokorból.
- Ugyan már - legyintett tettetett érdektelenséggel. - Azért, mert egyszer lefeküdtünk - nyelt egy nagyot -, na jó, nem egyszer, de egy éjszaka volt, attól még nem fogom visszasírni - közölte, de láttam rajta, hogy még ő sem hiszi el, amit mond.
- Akkor meg nem mindegy neked, hogy kibékültek-e vagy sem?
- Nem, mert Cor nem azt érdemli, hogy megint lecseréljék egy fiatalabbra, ha Jesusnak úgy tartja kedve.
- Te meg lecserélted őt egy idősebbre. Ugyanaz.
Elkerekedett szemekkel nézett rám, majd habogni kezdett.
- De, de nem, mert mi nem jártunk, vagy ilyesmi.
- Esélyt sem adtatok magatoknak. Ha belegondolsz és légyszíves légy őszinte velem, ha előtte beszélek a fejeddel, akkor sem akartál volna tőle többet egy éjszakánál?
Elhallgatott, majd leült mellém a padra. Hátát a szekrénynek támasztotta és lehunyta a szemét. Hagytam, hagy eméssze meg a kérdésemet, addig én készülődni kezdtem.
- Igazad van - szólalt meg úgy öt perc után.- Ha előbb beszélünk, akkor most nem Pilar, hanem Cor a barátnőm - nyitotta ki a szemét, mely teljes zavarodottságot tükrözött.
- Legalább őszinte vagy. Ez jó jel - eresztettem meg felé egy mosolyt.
- Mi a francot csináljak most? - kérdezte, de válaszolni már nem tudtam rendesen, mert megérkeztek a többiek is. Az edzésen végig Sesét figyeltem, ahogy gondolataiba merülve végzi a feladatokat. Miután Zidane megkegyelmezett nekünk, elindultunk az öltözőbe. Hátra nézve láttam, hogy a védő leül az egyik kispadra és csak mered maga elé.
- Jutottál valamire? - ültem le mellé.
- Azon kívül, hogy egy oltári barom vagyok? Nem.
- Ez most honnan jött neked? - csodálkoztam el önkritikus szavain.
- Még magamnak is csak most vallottam be, hogy hiányzik Rina. Hülyének nézel, ha azt mondom, hogy mikor Pilarral vagyok sokszor eszembe jut?
Döbbenten meredtem rá.
- Már az első este, mikor kikosarazott mindhármunkat, már akkor megtetszett. Aztán mikor nem ájult el tőlem, már csak azért is meg akartam szerezni. Amikor pedig megkaptam, életem legjobb éjszakáját töltöttem el vele. De elszúrtam, hogy nem mentem utána azonnal. Besértődtem, hogy lelépett mellőlem, holott az az én szokásom. Pofára ejtett, érted? - hadonászott a kezeivel. - Engem a naaagy, Sergio Ramost - húzta el a száját gúnyolódva, saját magán.
- De Sese, ez már több, mint fél éve volt - néztem rá.
- Tudom. Mondtam, hogy hülye vagyok - temette az arcát a kezei közé.
- Akkor miért most jössz rá erre?
- Mert láttam azt a kurva újságot és egyszerűen elkapott a féltékenység - szólalt meg idegesen.
Beigazolódott a gyanúm, Ramos érez valamit Corina iránt, de a nőnek esze ágában sincs visszajönni Madridba, nem hogy találkozni Sergioval. Tanácstalanul vakartam meg a tarkómat, majd a védő vállára tettem a kezem.
- Felejtsd el haver, mert ha mindig ezen kattogsz, akkor soha nem tudod lezárni a múltat. A jelennel foglalkozz.
Szomorúan rám nézett, majd halványan elmosolyodott.
- Kösz, Capitan!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése