Sergio
A portugál és francia légiósok visszatérte után, két napra már meccset játszottunk az Alméria otthonában. Roni már a 3. percben vezetéshez juttatott minket. Nem volt túl jó a hangulata, mióta Blatter kikezdte őt. Próbált úgy tenni, mintha nem érdekelné, de mi láttuk rajta, hogy rosszul esik neki a kritika, ami ráadásul nem is jogos. Marcelo, hogy feldobja a csatár hangulatát. Tisztelegve köszöntötte őt a gól után. Cris nevetett, majd vette a poént és ő is haptákba vágta magát. Jól indult a meccs, de aztán ellaposodott. Roni lesérült, így bekísérték az öltözőbe. Lola idegesen nézegetett a portugált felrúgó játékos felé, de Zidane megnyugtató szavaira elállt tőle, hogy helyben megfojtsa a srácot. Elmosolyodtam a látványra. Tényleg olyan volt, mint egy anyatigris. Minden erejével védte a kölykeit, azaz minket. Mikor Khedira lesérült, úgy kellett megakadályoznunk, hogy felhívja Joachim Löwöt és kérje számon rajta a történteket. Szegény német szövetségi kapitány nem is sejti, hogy mitől óvtuk meg. Az ellenfélről már nem is beszélve, aki a sérülést okozta, mert ha Lolán múlik, a stadion gyepszőnyege alatt végezte volna, elásva. Visszatérve a jelenbe, a második félidőt megnyomtuk. Benzema, Bale, Isco és Morata is eredményes volt. Így 5-0-ra nyertünk. Cris hiába sérült le, fél órára így is eltűnt Lola öltözőjében. Fura volt nézni, ahogy elégedett képpel lép ki a lánytól.
- Miért kínzod magad? - hangzott fel a kérdés mögülem, az ijedtségtől megugrottam. Iker állt mögöttem és kíváncsian nézett rám.
- Nem tudom, miről beszélsz - tereltem, de túl régóta vagyunk barátok, így nyitott könyv vagyok számára.
- Sergio, messziről süt rólad, hogy odáig vagy Loláért, és hiába nézed végig minden egyes alkalommal, hogy mit csinál Crissel, nem lesz jobb.
Döbbenten néztem rá.
- Te tudsz róla?
- Szerintem itt mindenki tud róla, csak nem mondja.
- De hogyan? Miből? - dadogtam, mert eddig abban a hitben voltam, hogy csak én jöttem rá a titkukra.
- Háát... - vigyorodott el a kapus. - Lolácska nem épp csendes típus és Roni kielégült feje is elég sokat mondó a meccsek után - vakargatta a tarkóját zavartan. - Te mióta tudod?
- A Juve találkozó óta - válaszoltam, de azt megtartottam magamnak, hogy meglestem őket. - Titeket nem zavar?
- Nem - vont vállat Iker. - Amíg Crist felspanolja a jutalom, Lola pedig ilyen eredményeket tesz le az asztalra, addig az ő dolguk, hogy kivel kavarnak.
- Na és Irina? - háborogtam, mire a kapus elég csúnyán nézett rám.
- Sese, pont neked ne kelljen elmagyaráznom, hogy mit jelentenek a kötetlen kapcsolatok. Lola és Cris csak az adrenalint és a feszültséget vezetik le egymáson. Ez nem kapcsolat.
- De akkor is - kötöttem az ebet a karóhoz. - Roni csak kihasználja.
- Miből gondolod, hogy nem fordítva történik, és nem Lola használja ki őt?
Csodálkozva néztem a barátomra, mert ez az opció, még nem jutott eszembe. De az nem lehet, hogy a lány legyen a csábító, mert ő olyan törékeny, olyan... Nem tudtam befejezni, mert képek ugrottak be, ahogy edzés közben a lábát Karim nyakába teszi vagy mikor a Barca meccs után Roni idegbetegen nézte végig (persze velem együtt), hogy a fiatal brazil foglalta be Lola öltözőjét. Hitetlenkedve ráztam meg a fejem.
- Most már érted? - nézett a kapus a szemeimbe. - Lolának is kell valaki, akivel lazulhat. Okos csaj, mert összekötötte a kellemest a hasznossal, és úgy néz ki, hogy ez jót tesz a csapatnak is.
- Akkor is. Pont Cristiano?
- Sergio - nevetett fel Iker -, te is tudod, hogy Roni jól néz ki. Van egy kisugárzása, ami leveszi a nőket a lábukról. Te pedig féltékeny vagy - állapította meg.
- Nem!
- De! Jobban ismerlek, mint te saját magad. Lerí rólad, hogy beleestél. Vigyázz, mert hosszútávon nem hiszem, hogy jót tesz ha emészted magad.
- Mit csináljak? - sóhajtottam fel. - Akárhányszor próbálkozom, mindig falba ütközöm nála. Néha úgy érzem, mintha félne tőlem, pedig én érzem a szikrákat köztünk.
Iker elgondolkodva simogatta az állát.
- Ne add fel. Szerintem csak szereti kézben tartani a dolgokat és próbál olyan kapcsolatot létre hozni, amibe nem kell érzelmet vinnie. Fél a mélyebb érzésektől, ki tudja miért? Beszélj Marceloval, ő régebb óta ismeri, hátha tudja a választ.
- Áh, már kérdeztem egyszer, de azt mondta, hogy ez Lola magánügye és ha tudni akarom, kérdezzem meg őt.
- Akkor pedig csak tőle tudhatod meg. Próbálj mindig a közelébe lenni, de ne vidd túlzásba, mert nyomulással mindent elronthatsz. Érezze, hogy számíthat rád és megbízhat benned. Talán így megnyílik.
- Kösz - néztem hálásan a kapusra.
- Nincs mit, de azért egyet vegyél figyelembe - nézett rám komolyan. - Első a csapat érdek. Márpedig úgy tűnik, amióta Lola és Cris elvannak együtt, azóta a szekér is szalad - veregette meg a vállam és otthagyott a kusza gondolataimmal együtt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése