Házasság extrákkal 8.

Kendra

   Egy hét telt el Irina távozása óta, mikor egyik reggel Iker, Marcelo, Sergio és Benzema szinte ránk törték az ajtót.
 - Hol van Roni? - kérdezte a kapus tőle szokatlan idegességgel.
 - Még alszik. Miért? - néztem rájuk kérdőn.
 - Ezt muszáj látnia, mielőtt utcára lép - lobogtatott egy újságot a kezében és öles léptekkel eltűnt az emelet felé.
 - Mi volt ez? - kérdeztem a lent maradottaktól, akik szintén idegesen meredtek maguk elé.
 - Az van... - kezdte volna Sergio, de ekkor az emelet felől kiabálás és káromkodás hallatszott. Kikerekedett szemekkel néztem a lépcső felé, mert még soha nem hallottam ilyen csúnyán beszélni a portugált.
 - Az a rohadt, büdös ribanc ezt még megbánja! - csörtetett le boxerben, a dühtől eltorzult arccal. - Mit képzel ez magáról? Én hülye még próbáltam szépen lezárni a kapcsolatunkat és ezt kapom érte? - lépett a hűtőhöz és kivett belőle egy energiaitalt, majd jó nagyot kortyolt belőle. - Sziasztok - köszönt, miután oltotta a szomját.
 - Hola Cris - feleltek a focisták egyszerre, amin mosolyognom kellett. Leültek az asztalhoz és Marcelo kiskutyaszemekkel nézte a tányért, amire a portugál reggelije volt készítve, így nekik is csináltam néhány szendvicset, amit hálásan fogadtak.
 - Felmegyek Juniorhoz - mondtam halkan és magukra hagytam őket.
  Nem tudtam, hogy mitől borult ki ennyire Cris, de sejtettem, hogy Irina keze is benne van a dologban. Belépve a kicsi szobájába, már ébren találtam őt.
 - Jó reggelt - mosolyogtam rá miközben kihúztam a sötétítőt.
 - Szia Kendra - ásított egy nagyot. - Apa miért kiabált?
 - Rossz hírt kapott - mondtam, de azért az oldalamat fúrta a kíváncsiság, hogy mégis milyet.


Cris

  - Roni, Roni - hallottam meg Iker hangját az ágyam mellől.
 - Mi az? - ültem fel az ágyon hirtelen. - Edzés lesz?
 - Nem - nézett rám komoran a barátom. - Van egy kis gond - nyújtott felém egy pletykalapot.
 - Tudod, hogy nem olvasok ilyeneket - értetlenkedtem.
 - Pedig most jobban tennéd, ha elolvasnád - erősködött és én sóhajtva vettem a kezembe az újságot, aminek a címlapján Irina és én virítottunk.
 - " Irina Shayk lerántja a leplet Cristiano Ronaldoról. Miért is szakított az álompár?" - olvastam fel a hangzatos főcímet.
 - Harmadik oldal - dünnyögte a kapus és leült az ágyam szélére.
  Odalapoztam és olvasni kezdtem. Az első pár mondat után már legszívesebben megfojtottam volna az exemet, de ami a végére kisült belőle az teljese kiakasztott.
 - Ezt nem hiszem el! - csattantam fel és kiugrottam az ágyból. Hangos káromkodások közepette robogtam le a konyhába, ahol Kendrán kívül ott találtam a barátaimat is. Első utam a hűtőhöz vezetett és hatalmasakat kortyoltam az energiaitalból amit kivettem belőle.
 - Sziasztok - köszöntem ivás után a többieknek, akiknek az arcára volt írva, hogy mit gondolnak az orosz modellről.
 - Hola Cris - ültek le velem az asztalhoz és Kendra nekik is csinált reggelit, majd Junira hivatkozva magunkra hagyott minket.
 - Mit fogsz most csinálni? - kérdezte Sese két falat között.
 - Egyenlőre még fel sem fogtam igazán - masszíroztam meg az orrnyergemet.
 - Én lelövetném - röhögött fel Benzema, de a többiek gyilkos pillantását látva, elhallgatott. - Bocs.
 - Bár ilyen egyszerű lenne - sóhajtott fel Iker. - Ugye tudod, hogy mostantól az összes pióca rád fog szállni?
 - Sejtem, de nem tudok mit tenni ellene - vontam meg a vállam.
 - Miért csinálta? - kérdezte naivan Marci.
 - Mert egy...
 - Cris! - szólt rám Iker. - Junior is a házba van.
 - Igazad van - sóhajtottam fel. Mégse káromkodhatok, mint a kocsis a fiam előtt. - Amúgy meg azért tette, mert mikor közöltem vele, hogy vége megígérte, hogy még nagyon megbánom. Most per pillanat azt bánom a legjobban, hogy valaha is közöm volt hozzá.
 - Megfenyegetett? - állt meg a rágásban Marcelo.
 - Igen - bólintottam.
 - Megcsinálta rendesen, nem aprózta el - csóválta meg a fejét.
 - Észrevettem - húztam el a számat.
  Megszólalt a mobilom, minek a kijelzőjén az edzőm neve villogott.
 - Kezdődik - sóhajtottam, majd fogadtam a hívást és hosszas beszélgetésbe kezdtünk. Alig tettem le, már az elnök is hívott és így ment ez egészen addig, míg ki nem nyomtam a készüléket.
 - Basszus - dőltem hátra a székemben.
 - És ez még csak rosszabb lesz - csóválta meg a fejét Marci.
 - Mi lenne, ha te is nyilatkoznál nekik? - nézett rám Sergio.
 - Tudod, hogy nem süllyednék olyan mélyre, hogy egy ilyen lapnak szívességet tegyek - fintorogtam.
 - Pedig cáfolnod kell, mert különben kikészítenek - világított rá a problémára Iker.
 - Az a gond, ha cáfolom, akkor azt hozzák ki belőle, hogy biztos van valami valóság alapja. Talán jobb lenne várni, hátha elül az egész. Minden csoda három napig tart, nem? - néztem reménykedve a barátaimra, de ők nem osztották a véleményemet.
 - Állj te is bosszút - mondta Karim.
 - Idióta - lökte oldalba Marcelo.
 - Á-á-á-á! - tette fel a kezét Iker. - Nem is mondasz hülyeséget. Mi lenne, ha gyorsan összeszednél egy csajt és villognál vele egy kicsit?
 - Irina ennyire nem buta  - szólalt meg Sergio - azonnal elterjesztené, hogy csak az igazságot akarja leplezni. Nem jó, nekünk valami ütősebb kell - gondolkodott hangosan.
 - Bocs fiúk - lépett be ekkor Kendra - csak Juni reggelijéért jöttem - vette fel a tálcát és már ott sem volt. Sergio úgy bámult utána, mintha kísértetet látna.
 - Meg van! - ugrott fel az asztaltól, mint akit megcsíptek.
 - Halljuk, mi az a hatalmas ötlet - borultam az asztalon nyugtatott kezeimre.
 - Meg kell nősülnöd - vigyorgott rám.
 - Mi van? - kérdeztük egyszerre.
 - Neked elmentek otthonról? - pislogtam rá döbbenten.
 - Figyu! - húzta mellém a székét és leült. - Kell találni valakit, aki belemegy a játékba és rendezni kell egy esküvőt. A lapoknak leadjuk, hogy Irina csak féltékenységből nyilatkozott rólad ilyeneket, mert megcsaltad és nem tudta elviselni, hogy már nem kell neked - vigyorgott végig, gonosz kis csillogással a szemében.
 - Te nem vagy komplett - nyögtem ki.
 - Sese, ez nem is akkora baromság - simogatta az állát elgondolkodva Iker.
 - Már te is? - néztem riadtan a barátomra.
 - Gondolj csak bele, egy füst alatt cáfolnád Irina állítását és még bosszút is állhatnál rajta - tette a vállamra a kezét. Valahogy az ő szájából sokkal ésszerűbbnek és egyszerűbbnek tűnt az egész.
 - Már csak egy bökkenő van - néztem rájuk, miután alaposan átrágtam a dolgot. - Hol találok valakit, aki ebbe belemegy? - emeltem fel a szemöldökömet és válaszra várva néztem végig rajtuk.
 - Azt bízd ide - kacsintott rám Sergio és összeöklöztek Ikerrel.
 Valamiért olyan érzésem támadt, hogy itt valami régen eltervezett dolog van készülőben.